Pancsolunk - videó

Habár itthon nincs rá lehetőségünk, gondoskodtunk róla, hogy anyáéknál és Adriéknál is meglegyen a kellő méretű medence a pancsoláshoz. Adri persze nem hazudtolja meg önmagát, még mindig imádja a vizet. Vica csak azért nincs a medencében, mert a videó készítésekor aludt, amúgy ő is elég határozott pancsolást képes összehozni, persze ugrálás nélkül, de ez csak idő kérdése...

Nyaralunk

kertészkedtek (is)

Napfény, homok, tengerpart... lehetne, de valójában csak meleg van, erkély és némi homok - ami igazából virágföld. A gyerekek viszont csodásan érzik magukat. Délután pedig elmegyünk és gyereknapi ajándéknak beszerezzük a tengert is egy csinos kis medence képében. Szóval mostantól mindenki vigyázzon, aki az erkélyünk alá téved, mert lehet, hogy vizes lesz :) - egy kis revans a dohányfüstért...

További képekért kattints ide.

Délutáni alvás

Mivel elég rendesen ránk szakadt a jó idő, kénytelen vagyok kinyitni az ablakokat, hogy a lakásban legalább legyen némi levegő a 27-29 fok mellett. Ennek a hátránya viszont az, hogy a forgalom teljes mértékben behallatszik a lakásba. Mivel elég forgalmas helyen lakunk, ráadásul a tűzoltóállomás mellett, illetve pont a mentőállomás és a két kórház közt végigfutó főút sarkán, meglehetősen gyakoriak a szirénázva elrohangáló autók a környéken. Nem is lenne ezzel baj, ha Vica tudna tőlük aludni - megjegyzem, Ferike tud. Évikémet viszont minden alkalommal felzavarják a szirénák - a tűzoltóké külön idegesítő - és sajnos nem is tud magától visszaaludni utána - remélem, ez változni fog. 

Ma délután is szépen letettem mindkét gyereket - Vicát már alvó állapotban, Ferikét félálomban - a saját ágyára, majd egyéb teendőim befejezése után én is ledőltem, mivel a folyamatos reggel ötös ébredés kissé már megviselt. Jellemzően a nappaliban, ahol aludtam, szintén nyitva van az ablak, viszont az én fáradtsági szintem - vagy az ignoranciám - már fel se vette a szirénát. Hallottam én, valahonnan a tudatom félálomban is pislákoló szegletéből, de fel nem ébredtem rá. Évike viszont felébredt és el is kezdett nyöszörögni, majd sírni - gondolom én, mivel ez az én fülemig (lévén aludtam és elég nagy zaj jött be kintről) nem jutott el. Ferike - szintén gondolom - tűrte egy darabig a dolgot, viszont mivel Vica csak nem csendesedett, drága felrángatott kisfiam kikászálódott az ágyikójából és kimászott a nappaliba hozzám, egyszersmind jelezve, hogy a húga bizony üvölt - persze, mihent nyílt az ajtó, már nekem is világossá vált ez a tény (a hangorkán segített). Vicát felvettem és elkezdtem cumiztatni, amire szinte azonnal vissza is aludt, miközben Ferike felmászott a kanapéra és a - korábban általam használt - plédet magára húzva szintén azonnal visszasüppedt az álmok birodalmába.

Miután Évikét megnyugtattam és le tudtam tenni, Ferikét is visszacipeltem a saját ágyába, hogy ott, viszonylag nyugodtam pihenhessen tovább. Én pedig remélem, hogy ma délután már nem lesz több tűz a környéken - legalábbis addig, amíg a gyerekek alszanak.

Közös séta Anettel és Szabinával

Végre tényleg itt a jó idő, és eljutottunk odáig is, hogy Anettel és Szabinával el tudtunk menni sétálni. Persze ez főleg Anett érdeme, mivel ők jöttek hozzánk autóval, de már nekünk is nagyon kellett ez. 

Elsétáltunk a játszótérre, a gyerekek hintáztak, ismerkedtek, aztán a kellemes levegőn szépen álomba szenderültek mindhárman. Ferike és Vica csodálatosan megosztotta a babakocsit az alváshoz - sőt, még később is nagyon jól elücsörögtek benne együtt.

Szabina imádni való kislány, rengeteget nevet, mosolyog és beszél és gyönyörű, ragyogó kék szemei vannak. Nagyon tudja kelletni magát, akárcsak Vica - bár ő most inkább kis csendes volt. Ferike is jól érezte magát. Eljátszott, hintázott és - nagy meglepetésemre - nem rohangált el messzire. Ez a mai fárasztóan induló napomat egészen feldobta. Muszáj lesz rendszeresíteni. :)

 

További képekért kattints ide.

Ferike legózik - videó

Ehhez igazából nem tudok mit hozzáfűzni, talán csak azt, hogy teljesen spontán dolog volt.

Lego

jó nagy tornyot épített

és még nagyobbat akart

újabb elemekkel növelte

és rakta

és rakta

jól megvizsgálta, hogy is kellene

amikor szétesett összerakta

és megint

és újra

nem adta fel

és a tejére is tett még

szépen összeválogatta

ügyesen felemelte

és végül meglépett vele

Ma reggel meglátogatott minket Klári mama és Robi és kaptunk tőlük egy doboz Lego Duplot. Eddig még csak óriási összerakós játékokkal játszottak a gyerekek, a színes kockák azonban szinte rögtön elvarázsolták őket. Ferike igazi kis mérnökként hatalmas tornyot épített az elemekből, azóta is azt hurcolja körbe a lakásban, és ha szétesik, azonnal újra összeépíti. Vica még csak rágcsálja őket, meg élvezi, hogy egymáshoz koccantva hangot adnak az elemek. Róla most nincs kép, mert a fotózáskor épp aludt, de majd később őt is megpróbálom elkapni.

Hajat vágtunk

Ferike ismét igazi kisfiús külsőt kapott a hétvégi hajvágás után. Nem mondhatom, hogy élvezte a dolgot, de már sokkal jobban viszonyul a hajnyíróhoz, mint korábban. Így persze a fejbőre is jobban szellőzik, ami külön öröm, mert a sok ugrálás és rohangálás közben igencsak megizzad és ilyenkor bizony rendesen tud viszketni a hosszú haj alatt a fejbőr.

Egy kis szabadtéri játék

Tegnap kihasználtuk a jó időt és kimentünk a Nagyerdőre a gyerekekkel. Mind nagyon élveztük a dolgot, bár a végére kicsit kidőltünk a nagy melegtől. További képekhez kattints ide.

Átrendeztük a gyerekszobát

A hétvége mottója lehetne az, hogy babaszoba két személyre. Persze ez nem teljesen fedi a valóságot, lévén gyakorlatilag az egész lakást átrendeztük. A gyerekszoba megújult, hogy fogadja az új lakóját, a hálóba bekerült egy szekrény - amit a gyerekszobából vettünk ki -, az étkezőben pedig kialakítottam egy tanulósarkot, így az eredetileg fölöslegesnek tűnő íróasztalnak is megvan az új helye.

A gyerekek is meglepően jól fogadták az új felállást -bár Vica egész éjjel üvöltött a foga miatt. Ferike nem érezte, hogy kitúrjuk bárhonnan is; mondjuk kapott egy új lepedőt és egy kis kabalát (vízi frizbit) is - ezeket amúgy Vica is megkapta, természetesen lányos színekben.

A képek pedig önmagukért beszélnek:

Vica ismerkedik az új ágyával

Fiúknak kék, lányoknak rózsaszín

Hmm... ott az új lakó

A fel-le mászás még mindig megy

Lássuk, ugrálni lehet-e még

Ez a fal egy kicsit üres

Még fura kissé az új helyzet

Nézzünk át a szomszédba is

Oké, ez az ágy is pont ugyanolyan

Akkor ugráljunk örömünkben

Vica gombozik

Le sem tagadhatják, hogy testvérek...

Apával levegőztünk

Végre látszik az előnye annak, hogy nem kell folyton órára járni és estig dolgozni. A gyerekek lassan visszakapják az apjukat. :)

Erkélyes videók 2. kör

Erkélyes videók

További videók a következő bejegyzésben.

Erkélyen játszottunk

A bőség zavara labdákból

Az ecset is érdekes

Ferikét nehéz volt elkapni, mert folyton járkált ki-be

Ami szép, az finom is?

Nézzük csak, hogy is kell...

Újabb táplálkozási kísérlet

Imád ácsorogni

Már egyszerűen nem lehet leültetni hosszú távon, ugyanis annyira élvezi, hogy fel tud állni. Gyakorlatilag az ember elnéz valamerre egy pillanatra és mire visszafordul, Vica már ácsorog valahol. Sőt, már lépeget is a dolgok mellett. Ijesztő, hogy milyen gyorsan tud fejlődni.

Elvigyelek egy körre?

A sebesség bűvöletében

Bármiből lehet játék, ha van, aki játsszon veled. Így van ez egy egyszerű dobozzal is, amibe beleül a két gyerek és apa segítségével "utazik". A mosolyuk pedig mindent elárul.

Vica mászkál - videó

Persze még mindig olyan érdekes a gép, hogy inkább arra kell menni, nehogy fel tudjam venni, hogy feláll, de legalább már arról van videóm, hogy milyen szépen négykézlábazik. És úgyis felveszem majd azt is, hogy feláll...

Ferike lenyúlja a kiságyat

Ferike ma kicsit nosztalgiázott, vagyis szétkapta a kiságy teljes "berendezését" és belemászott. Kimászni már nem tudott, így azt nekem kellett megoldani, de amúgy elég jól érezte magát. Kicsit félek, mi lesz, ha Vicát áttesszük a gyerekszobába. Lehet, hogy reggel együtt fognak vigyorogni kifelé a kiságyból...