Mivel elég rendesen ránk szakadt a jó idő, kénytelen vagyok kinyitni az ablakokat, hogy a lakásban legalább legyen némi levegő a 27-29 fok mellett. Ennek a hátránya viszont az, hogy a forgalom teljes mértékben behallatszik a lakásba. Mivel elég forgalmas helyen lakunk, ráadásul a tűzoltóállomás mellett, illetve pont a mentőállomás és a két kórház közt végigfutó főút sarkán, meglehetősen gyakoriak a szirénázva elrohangáló autók a környéken. Nem is lenne ezzel baj, ha Vica tudna tőlük aludni - megjegyzem, Ferike tud. Évikémet viszont minden alkalommal felzavarják a szirénák - a tűzoltóké külön idegesítő - és sajnos nem is tud magától visszaaludni utána - remélem, ez változni fog.
Ma délután is szépen letettem mindkét gyereket - Vicát már alvó állapotban, Ferikét félálomban - a saját ágyára, majd egyéb teendőim befejezése után én is ledőltem, mivel a folyamatos reggel ötös ébredés kissé már megviselt. Jellemzően a nappaliban, ahol aludtam, szintén nyitva van az ablak, viszont az én fáradtsági szintem - vagy az ignoranciám - már fel se vette a szirénát. Hallottam én, valahonnan a tudatom félálomban is pislákoló szegletéből, de fel nem ébredtem rá. Évike viszont felébredt és el is kezdett nyöszörögni, majd sírni - gondolom én, mivel ez az én fülemig (lévén aludtam és elég nagy zaj jött be kintről) nem jutott el. Ferike - szintén gondolom - tűrte egy darabig a dolgot, viszont mivel Vica csak nem csendesedett, drága felrángatott kisfiam kikászálódott az ágyikójából és kimászott a nappaliba hozzám, egyszersmind jelezve, hogy a húga bizony üvölt - persze, mihent nyílt az ajtó, már nekem is világossá vált ez a tény (a hangorkán segített). Vicát felvettem és elkezdtem cumiztatni, amire szinte azonnal vissza is aludt, miközben Ferike felmászott a kanapéra és a - korábban általam használt - plédet magára húzva szintén azonnal visszasüppedt az álmok birodalmába.
Miután Évikét megnyugtattam és le tudtam tenni, Ferikét is visszacipeltem a saját ágyába, hogy ott, viszonylag nyugodtam pihenhessen tovább. Én pedig remélem, hogy ma délután már nem lesz több tűz a környéken - legalábbis addig, amíg a gyerekek alszanak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése