Fogzás

A baba első fogainak kibújása általában sok álmatlan éjszakát okoz a picinek és a szülőknek is. Sajnos kevés olyan kisgyerek van, aki megússza ezt az időszakot viszonylag kevés fájdalommal.

A fogzás elkezdődhet már 3 hónapos korban is, de vannak babák, akiknél jóval később bújnak ki az első fogacskák. Ferikének például 8 hónaposan jött ki az első két foga.

A kis fogak jövetelét észrevehetjük onnan, hogy a babánk mindent a szájába vesz, gyakran nyáladzik és az ínyében elkezdenek dudorodni a kis fogkezdemények. Van olyan ismerősöm is, aki onnan vette észre, hogy a babájának kibújt az első foga, hogy az etetésnél "koccant" a kiskanál.

Sok anyuka fél, hogy ha túl korán jönnek ki a baba fogai, az bezavarhat a szoptatásba - ez sajnos valóban probléma lehet, főleg, ha a baba túl mohón szopik, ilyenkor kisebesedhet a mellbimbó. Ilyen esetekben célszerű megpróbálni bimbóvédővel szoptatni tovább. Semmiképpen sem javasolt a baba elválasztása a fogzás miatt - ugyanakkor természetesen  mindenki maga ismeri a fájdalom- és tűrésküszöbét.

A fogzás fájdalmainak enyhítésére több módszer is létezik. Mi két krémet használtunk, ami megkönnyítette ezeket a heteket.

A dentinox kenőcs nagyon hatékonyan megszünteti a fogzással járó fájdalmakat, viszont lidokain tartalma miatt nem adható korlátlan mennyiségben. A dologél krém hatóanyagai viszont nagyobb (természetesen értelmes) mennyiségben sem okoznak problémát, viszont ennek megfelelően ennek hatása enyhébb, így a komolyabb fájdalmaknál nem alkalmazható.

Előfordul, hogy a fogzás ideje alatt a baba nyugtalan, belázasodik, ilyenkor nem kell azonnal orvoshoz rohanni, a nurofen láz- és fájdalomcsillapító, illetve egy kis szeretgetés hatékonyan megoldja a legtöbb ilyenkor felmerülő problémát.

Pelenkaváltás

A pelenkák csomagolásán márkától függetlenül van valamilyen irányszám, hogy körülbelül mekkora babára valók. Természetesen a gyerek méretei nem határozhatók meg egyértelműen csak a súlya alapján, így több jelet is figyelni kell, hogy tudjuk, mikor érdemes nagyobb pelenkaméretre váltani.

Mi Libero pelenkát használunk, így főleg arról tudok nyilatkozni, de gondolom, a többi pelenkánál is megfigyelhető ez a dolog. A pelenka elején van egy színes sáv, ahová az öntapadós részt kell ragasztani. Ha a ragasztófül már nem éri el ezt a sávot valamelyik vagy vagy mindkét oldalon, az azt jelenti, hogy a bab kinőtte a pelenkát, mivel ilyenkor már nem biztosított a teljes fedés.

Szintén igaz, hogy súlytól függetlenül célszerű pelenkaméretet váltani abban az esetben, ha a gyerek naponta többször átáztatja a pelenkát és a ruháit, miközben ugyanolyan gyakorisággal cseréljük a pelenkáját, mint korábban.

Időbeosztás

Két kis gyerekkel vagyok itthon, ami hétköznap munkaidőben különösen sok idő eltöltését behatárolja, ezért fontos, hogy jól osszam be az időmet. A napi rutin (hétköznap) nagyvonalakban így néz ki:

6:30-7:00 Vica reggeli szoptatása, Ferike reggelije

7:00 mosogatás, reggeli, tejeskávé vagy kakaó (Jozsó általában 7:30 és 8 között megy munkába)

7:30-10:00 játék Ferikével, tízórai elkészítése, ebédtervezés

10:00-10:20 tízórai (Ferikének egyedül, Vicának segítséggel)

11:00 ebéd készítése (általában könnyen összedobható ebédet eszünk, sok zöldséggel)

11:50-12:10 Ferike ebéd

12:00 Vica ebéd

12:20-14:00 ebéd utáni pihenés, vacsora előkészítése, süteménysütés, olvasás

14:00-16:00 játék, torna

16:00 uzsonna

16:20-18:30 játék, vacsora elkészítése (Jozsó valamikor ebben az időszakban jön haza jó esetben)

18:30-19:00 vacsora

19:15-19:30 Ferike fürdés

19:45 Vica fürdetés

20:00 Ferike lefekvés, Vica vacsora

20:30 Vica lefekvés

Ez a napirend zsúfoltnak tűnhet, de valójában csak jól meg van tervezve, hogy minden rendesen beleférjen.

azért néha így is ügyeskedni kell...

Hajat vágtunk

Már egy ideje készülünk a hajvágásra, de eddig mindig volt jó (vagy kevésbé jó) kifogás, hogy miért nem kezdtünk bele. Ferike haja egyre hosszabbá, a helyzet pedig egyre tarthatatlanabbá vált, úgyhogy tegnap végre rászántuk magunkat és nekiálltunk.

A művelet előtt Ferike hosszasan ismerkedett a hajnyíróval -amit amúgy kifejezetten utál-, aztán levetkőztettük és kezdődhetett a móka.

A hajnyírás kétszemélyes feladat, mivel Ferike főként vergődik a hajnyíró alatt, tehát én tartottam, Jozsó pedig nyírta a haját. Az eredmény meglepően jó lett.

utána

előtte

Hozzátáplálás - almakompót

Az alma bevezetése először nyers gyümölcspép formájában történik, később azonban áttérhetünk az almakompótra is, ami nem csak magában adható a babának, hanem a közkedvelt almás-krumpli alapanyaga is.

Az almakompót, amikor felnőttnek készül, fűszerezhető a cukor mellett fahéjjal és szegfűszeggel is, azonban a kisbabák táplálásánál még szorítkozzunk a minimális ízmódosításokra. Ennek megfelelően csak egy kis cukrot teszünk az alma mellé, hogy kiemeljük a zamatát.

Mivel bevezetéskor még csak néhány falat kompótot eszik majd meg a babánk, nem érdemes egy-két kis kocka almánál többet felhasználni a kompóthoz - az alma többi részét adjuk oda egy másik étkezésre nyers gyümölcspépként. Az almakompótot a saját levében összepépesítve - később tört krumplival összekeverve - adjuk a babának. Néhány kocka almáért persze nem célszerű lábasban feltenni a vizet, mivel akkor túlságosan sok kompótlé marad vissza, amiből biztosan megmaradna a pépesítés során, hiszen nem levesíthetjük a végtelenségig a pépet. Az alma főzőlevének kiöntése viszont szintén nem a legjobb megoldás, mivel az almából értékes tápanyagok és vitaminok főttek bele. A legjobb megoldás, ha nem készítünk több főzőlevet, mint amennyit - vagy legalábbis nagy részét-  fel is fogunk használni a pépesítéskor. Erre pedig a legjobb megoldás, ha fogunk egy bögrét, beletesszük a felkockázott almát, egy csipetnyi cukrot és felöntjük éppen csak egy kicsit több vízzel, mint ami ellepi, ezután pedig a bögrét betesszük 10 percre a mikrohullámú sütőbe. A tíz perc alatt az alma tökéletesen megfő a mikróban, és a kompót leve valószínűleg nem lesz több, mint amennyit fel akarunk használni a pépkészítéskor.

Menüötlet almából:

tízórai: nyers almapép

uzsonna: almakompót vagy almás krumpli

Étkezések - Ferike önállósodik

Egyszer minden gyerek életében eljön a pillanat, amikor úgy érzi, hogy el kell engednie a szülő kezét, hogy egyedül vágjon neki a világ felfedezésének és hogy legyen mivel fognia a kanalat.

Ferike úgy két hete jutott el arra a szintre, hogy ő bizony nagy fiú és többet nem kér abból, hogy a szájába kanalazzuk a napi betevőt, hanem ő egyedül szeretné - akarja, csak így hajlandó és még sorolhatnám - megenni.

A kekszeket és süteményeket már korábban is egészen önállóan el tudta pusztítani, de most óriási sebességgel haladva kezdett el mindent egyedül megenni. Először a reggeli szendvicskatonákat pakolta a szájába - ha adjuk, akkor nem kell, csak ha ő veheti le a tányérról -, majd ügyesen megfogta a poharát és néhány nap, illetve jó néhány összeteázott póló és body után már az ivás is egyedül ment (egy ideje már csak elalváshoz használunk cumisüveget, napközben kizárólag pohárból és bögréből iszik).

A kézzel megehető falatkák után a következő lépés a kanál és a villa önálló felfedezése volt.

A kanál még rendben is volt - első tényleg önálló kísérletre a gesztenyepürét egészen ügyesen megette - de a villát még hanyagoltuk volna. Aztán hétvégén a nagy ünneplés közepette felvágtuk Ferike születésnapi tortáját. Természetesen a szokásos módon Ferikének kis kockákra vágta anya a tortaszeletet, hogy meg tudja enni. Ám arra senki nem gondolt, hogy az én nagy fiam nem elégszik meg félmunkával és főleg nem szándékozik kézzel enni. Ehelyett gyorsan fogta az asztalon lévő kimaradt süteményes villát, felszúrta rá a falatokat és szépen, mint a felnőttek, bepakolta a szájába a tortát.

Bilire szoktatás - a bili a barátunk

Külső javaslatra úgy döntöttem, szentelek némi helyet az anyukák egyik rémálmának, a bilire szoktatásnak. Még mi is csak a folyamat közepén járunk, de azért némi tapasztalatom már van a témában. Később majd mindig megosztom az újabb eredményeket.

Valamikor nyár vége felé (akkor volt Ferike másfél éves) elkezdtünk foglalkozni a szobatisztaság kérdésével. Már elég nagy a gyerek, a pelenka sem olcsó, meg különben is kényelmesebb lenne, ha nem kellene. Persze a védőnéni mondta, hogy sokat ne várjak a dologtól, de én azért nem adtam fel ilyen könnyen.

Első lépés: szerezzünk egy bilit. Nos, bili rengetegféle fajta van a piacon a hagyományostól a figuráson át a zenélősig és mint minden babaipari (de szép szó - létezik egyáltalán?) termékből, ebből is minden anyuka, nagymama, védőnő és gyerekorvos másra esküszik. Idáig ugye könnyű is a dolog, hiszen ezt a fajta széthúzást már minden területen megszoktuk a pelenkától az etetőszékig (ami jelzem, nekünk nincs, mégis egész jól megy az evés). Tehát valamilyen szempontrendszert és rengeteg tanácsot figyelembe véve vagy nem véve, szerezzünk be egy bilit. (Megjegyzem, nekünk egy ezer éves, hagyományos, se nem színes, se -legalábbis üres állapotban- nem szagos, se nem zenélős-táncolós-cigánykerekezős bilink van.)

Számítsunk rá, hogy a gyerek eleinte valószínűleg nem fogja értékelni azt a próbálkozásunkat, miszerint rá akarjuk ültetni - ráadásul csupasz fenékkel - valamire, amit még sose látott. Ferike például komoly üvöltésrohamokat produkált az első néhány alkalommal, amikor megpróbálkoztunk ezzel a manőverrel.

Miután rájöttünk, hogy ez így nagyon nem fog menni, cselhez folyamodtunk. A bili bekerült a naponta látott tárgyak körébe. Néha kihoztuk a nappaliba, nézegettük, Ferike beletett ezt-azt, néhanapján még bele is lépett. Aztán egy idő múlva a bili már nem volt se idegen, se ijesztő. Sőt, eljutottunk arra a pontra, hogy a bili a barátunk.

Folyt. köv.

Hintarepülő

Ferike tegnapelőtt lett két éves. Ennek örömére nyilván összesereglett mindenki és ajándékokkal halmozta el. Kaptunk mágneses rajztáblát, apróságokat, de a legnagyobb ajándék vitán felül a Laci készítette hintarepülő, ami sajnos még anyáéknál pihen, mivel méretei miatt nem tudtuk hazahozni - elfoglalta volna a teljes hátsó ülést.

A hintarepülőnek vitán felül sok előnye van. Először is egyedi konstrukció. Szép színes. Mivel fából van, elég strapabíró - láthatóan elbír akár 3 embert (vagyis egy felnőttet és két emberpalántát) is. És forgatható a propellere. Emellett már igazán csak az számít, hogy még hintázni is lehet vele. Igazi főnyeremény. csak tudnám, hová fogom rakni, ha egyszer valaki elhozza. :)

Sógyurma

A sógyurma az egyik legegyszerűbb módszer arra, hogy lekössük a gyerek figyelmét ugyanakkor fejlesszük a kézügyességét is. Ferikének egyébként is mániája, hogy azt akarja csinálni, amit a nagyok, így egyértelmű, hogy a gyúrótáblám is kedvelt játszóeszköz - a sodrófáról már nem is beszélve.

A recept rendkívül egyszerű: vegyünk egy marék lisztet és sót és dolgozzuk össze gyurma állagúvá annyi vízzel, amennyit felvesz. Ha ragacsos lett, akkor még tegyünk hozzá lisztet és/vagy sót. A képen látható színes sógyurmát ételfestékkel színesítettem.

A sógyurma előnye, hogy nem mérgező, nem kerül sokba, bármikor néhány perc alatt elkészíthető, tetszőleges formára alakítható, zacskóban vagy folpackban akár hetekig is tárolható a hűtőben és a belőle készült műveket sütőben kiégethetjük. Tavaly (2009) például remek karácsonyi ajándékokat készítettem sógyurmából. Kisebb lapokba belenyomtuk Ferike kezét, illetve képkeretet készítettünk, amibe Ferikéről készült képek kerültek és ezeket kapták a nagyszülők, illetve a dédszülők. Idén (2010) pedig fényképes karácsonyfa díszeket csináltunk, szintén sógyurmából sütikiszúrók segítségével.

Ferike még főként a kígyók gyártását élvezi a dologban, de időről időre megfigyelhető, hogy egyre jobban leköti a gyurmázás, amikor egy-két nap vagy egy hét elteltével újra elővesszük a sógyurmát.

Játék az egész világ

Itt ülök a gép előtt - épp hulla fáradtan, mert Ferike hajnali 4-kor keltett, most pedig nem hajlandó aludni, csak fetreng a kanapén - és azon gondolkozom, mi legyen a délutáni program.

A biztos pontok: (a séta megvolt délelőtt a bankba meg vissza)

• torna
• uzsonna
• vacsorakészítés
• játék
• mese

Tornázni mostanában közösen szoktunk, hogy Ferikének minél több közös programja legyen Vicával. Amúgy egyre többet foglalkozik vele. Például ma reggel is odafeküdt mellé és megrángatta a kezét. Tegnapelőtt meg egy csörgőt adott a kezébe.

Az uzsonna még kétfelé megy. Ferike valószínűleg lekváros kenyeret fog enni - ez új kedvenc -, Vica pedig almás krumplit kap és szopik.

Vacsorára ma valami kevés macerával járót fogok csinálni - valószínűleg rizottót.

Játszani sokfélét szoktunk. A nagy kedvenc most az "anya a plédszörny", ami abból áll, hogy Ferike a fejemre teríti a karácsonyra kapott új Verdák plédjét, én pedig szellemként emelgetem és közben néha elkapom. Hatalmasakat szokott kacagni rajta. Fontos része még a napnak a szokásos állatsimogatás is, amikor a gyerekszoba falán lévő állatokat nevezzük (én) meg és megsimogatjuk őket. Ebben persze főleg az a vicces (Ferikének), hogy mindig elmondogatom, hogy melyik állat milyen hangot ad ki, amit neki is utánoznia kellene, de hát mindent nem lehet...

gyerekszoba

 

 

 

 

 

A tegnapi nap nagy felfedezése, hogy nagyon jól el lehet játszani egy darab selyemszalaggal is, csak megfelelő körítés kell hozzá - Ferikének az is elég volt, hogy a csuklójára kötöttem és lehetett szaladni vele, meg csináltunk belőle ostort.

A hétvégén készített bábok még mindig nem igazán kötik le, de majd még javítok rajtuk.

Vica játékigénye emellett még teljesen más irányú. A játszószőnyeg már teljesen fel van tuningolva - gyakorlatilag minden felakasztható dolog ott van rajta - amit épp Ferike nem sajátít ki. A különböző színes és csörgős bigyók mellett pedig most a legjobban a forgolódás köti le a pici lányt, csak sajnos a popsi még visszahúzza. De kis segítséggel már ügyesen átfordul, hason pedig már némi helyváltoztatásra is képes.

A mai tervem, hogy mutatok neki valami egyszerű képeskönyvet, hogy a koncentrálási képességei is fejlődjenek, Ferikével pedig sógyurmázni fogok, ha el nem alszom. :)