Teljesen mindegy, hogy mikor kezdjük el, de egyszer mindenképpen el kell jutnunk arra a pontra, hogy az anyatej - vagy kevésbé szerencsés esetben a tápszer - mellett más ételeket is megkóstoltatunk a babával.
Nálunk első próbálkozásként mindkét gyereknél az almapüré jött be. Ez egyszerű, pépesre reszelt alma, amit lehetőleg cukor vagy bármilyen ízesítés nélkül adjuk a babának. (Mindkét gyerek két hónaposan kezdte kóstolgatni az almát és mindkettőnek azonnal ízlett is.)
Habár elég tejem volt - minkét alkalommal -, hogy akár két gyereket is szoptassak, Ferikénél 4 hónapos korában vérszegénységet állapítottak meg, amit sajnos az én vérszegénységem váltott ki. Konzultáltunk erről a gyerekorvossal és megbeszéltük, hogy akármennyire is mondjuk, hogy az anyatej a legteljesebb táplálék a babának, ha az anya szervezetéből hiányzik valami, azt a legjobb szándékkal sem tudja átadni az anyatejjel. Ekkor döntöttünk úgy, hogy komolyan elkezdjük a hozzátáplálást. Először próbálkoztunk tejpéppel pótolni az anyatejet, de kínszenvedés volt belediktálni akár csak egy-két kanállal is. Ez a dolog később is megmaradt - gyakorlatilag soha nem evett meg semmilyen bébiételt sem.
Az első "elvett" étkezés nálunk a tízórai volt, ahol az anyatejet fokozatosan - körülbelül egy hónap alatt - felváltottuk az almapéppel. Ezután következett az ebéd, majd az uzsonna és a vacsora. Utoljára a reggeli szoptatást hagytuk el - gyakorlatilag Ferike saját elhatározására, ugyanis egyszerűen nem szopott tovább - ez pontosan 6 hónapos korában volt. Szerencsések vagyunk, hogy hamarabb kezdtük a hozzátáplálást, mint ahogy a mai álláspont szerint javasolják, mivel a tápszereket nem ette a gyerek és hat hónapos korától szopni sem volt hajlandó, hiába próbáltam többször is mellre tenni.
Természetesen mindenki maga tudja, milyen tempóban és sorrendben vezeti be a szilárd ételeket, de nekünk ez a módszer bejött, így ezt követem Vicánál is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése