Annak idején, amikor a gyerekszobát rendeztük be, sokáig gondolkoztunk azon, hogyan lehetne ezt az amúgy elég rossz elrendezésű (2x4 méteres) szobát úgy bebútorozni, hogy két gyerek elférjen benne. Az egyetlen dolog, amit biztosan tudtunk, hogy emeletes ágyat fogunk választani, más ugyanis nem fért volna el.
A koncepció úgy hangzott, hogy Ferike majd alszik az alsó ágyon, aztán ha jön a kis tesó és kikerül a rácsos ágyból, Ferike felköltözik az emeletre, és a kicsi fog lent aludni. Ez így szépen megtervezettnek hangzik, csak éppen Ferikével nem számoltunk - eléggé.
Miután a felső ágyat még nem terveztük használni, feltettünk rá néhány olyan dolgot, amit nem nagyon tudtunk hová pakolni - például olyan játékokat, amiket azért nem adtunk még oda, mert csak tönkretenné (papír mesekockák), illetve a vendégágyneműt.
Az idill körülbelül addig tartott, amíg Ferike rá nem jött, hogy az ágyról szépen fel tud mászni az ablakba, onnan pedig a felső ágyra. Ezt még meg tudtuk oldani: Jozsó berácsozta az alsó ágy ablak felőli részét, ám ez csak egy ideig nyújtott megoldást - egészen pontosan tegnapig, amikor Ferike végképp birtokba vette a felső ágyat. Sőt, már azt is kitapasztalta, hogyan lehet lemászni róla - ez eredetileg csak úgy ment, hogy elkezdett kiabálni, és le kellette szednem, ám meglepő módon ez sem szegte a kedvét.
 |
| ekkor még csak felmászni sikerült |
Végül kénytelenek voltunk tudomásul venni, hogy le kell pakolni felülről és odafigyelni, hogy a nagy sikerélmény közben nehogy leessen a drága.
 |
| beköltöztem |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése